Végre csütörtök lett, a Csibeavató napja. Egész délelőtt azt kérdezgettük: Mikor kezdődik már? Nem tudtuk egészen pontosan mi fog velünk történni, de azt igen, hogy nagy pillanata lesz ez iskolai életünknek.

A tornateremben gyülekeztünk a többi elsőssel.

A negyedikesek már vártak minket, mert ők szervezték nekünk az avatót Szendi Adrienn néni, Tóthné Sándor Matild néni és Fábiánné Kobezda Éva néni vezetésével.

Miután köszöntöttek minket, nagyon izgalmas feladatokat kaptunk. Először kérdésekre kellett válaszolnunk, ami egy rejtvényben volt. Minden kérdésre azonnal vágtuk a választ. Már akkor, az első feladatnál láttuk, hogy Tyúkanyóink nagyon büszkék ránk, hogy ilyen ügyesek vagyunk. A mi rejtvényünk megfejtése Kukori volt. Jól ismertük Kukorit, mert láttuk már otthon a rajzfilmet, meg a könyvtárban is megnéztük két részét, mert ez volt az előzetes feladat.

Hozzá kapcsolódott a következő feladat is. Képkirakót kaptunk és 3 csapattal összeillesztettük a képeket. Pikkpakk, már kész is voltunk. Egy kifestőt sikerült összeraknunk. A napköziben ki is fogjuk színezni.

Utána egy ügyességi feladat következett, kezünkben kanállal, tojásokat kellett vinni, miközben egy társunk kosarat tart a kanál alatt. És persze minél gyorsabban. Mi annyira, de annyira igyekeztünk … Igaz, néha belepottyant a tojás a kosárba, de ügyesen végigcsináltuk!

Egyre jobb volt a hangulat, mindenki szurkolt a másiknak, nagyon drukkoltunk egymásnak…

Ezek után kapirgáló kiscsibék lettünk, válogattunk kendermagban. Összekeveredtek a magocskák és nekünk kellett szétválogatni. Húúúú, nagyon gyorsak voltunk, pillanatok alatt kész lettünk, és örömujjongásba törtünk ki, hogy ilyen hamar teljesítettük a feladatot. Tyúkanyóink is nagyon örültek gyorsaságunknak!

Aztán azt kellett bebizonyítanunk, hogy milyen profik vagyunk rollerezésből. Meg is tettük, száguldottunk, mint a szél! Alig tudtak bennünket követni. Nagyon élveztük, hogy villámgyorsak vagyunk.

Majd elérkezett a várva várt pillanat, iskolás csibévé avattak minket. Nagyon ügyesen teljesítettük a feladatokat, és így most már igazi iskolások vagyunk. Nagyon büszkék voltunk magunkra, és a Tyúkanyóink  is nagyon boldogok voltak.

A hangulat ezután a tetőfokára hágott, mert Szilvi néni testvére, Tünde néni gitárral a kezében zenélt és énekelt nekünk. Szilvi néni még dobbal is kísérte. Mi együtt harsogtuk velük: "Csibe tanya táján nagy a csipogás. Mi volt előbb készen, tyúk vagy a tojás?” Nagyon jó hangulatban fejeződött be a Csibeavató, a zene, éneklés mindenki hangulatát tetézte.

Egy aranyos ajándékot kaptunk jutalmul és egy oklevelet. Mindig nagyon fogunk rá vigyázni, hiszen ez a bizonyíték arra, hogy mi már nagy iskolás csibék vagyunk. 

Köszönjük szépen a negyedikeseknek és a tanító nénijeiknek ezt a csodálatos délutánt, soha nem felejtjük el!